Hőszigetelt alumínium redőny?
Gyakran olvashatjuk a reklámokban a "hőszigetelt" alumínium redőny megjelölést.
Több alkalommal végeztem - igaz nem kifejezetten tudományos alapokra helyezett módon - kísérletet a különböző redőnyök hőszigetelő képességéről. A három ismert alapanyagból készült (fa,- műanyag és alumínium) redőnyök anyaguk hővezető képességének különbözősége ellenére érdekes eredményekkel szolgáltak.
Bebizonyosodott, hogy nyáron a legjobb hűtést biztosító redőny a ritkára eresztett (esetleg kitámasztott) faredőny.
De akkor hogy állunk az alumínium redőnnyel?
A leggyakrabban használt 37 mm-es hasznos fedésű fehér alumínium redőnylécet alaposan megvizsgálva látható, hogy egy db. 0,3 mm-es lágy alumínium szalagból végtelenítettre hajtott profil készül. A középső egybefüggő zárt ürege 30 mm, amelyet azután egy kikeményedő PU hab anyaggal töltenek ki, ami átlagosan 4 mm vastag.
A műszaki adatlapok szerint a PU 2,4-szeres hőszigetelő értéket mutat, mint az azonos vastagságú szálas szigetelőanyagok. (pl. ásványgyapot)
Ez számokban kifejezve: 4 mm PU = 9,6 mm ásványgyapot szigeteléssel. Vagyis nem egész 1 cm-es ásványgyapot hőszigetelő értékét kapjuk meg, amit persze jelentősen leront maga az alumínium burkolat, ami közismerten igen jó hővezető!
Egy kis tudományosság:
Az egyes anyagok hővezetési tényezője mellet fontos, hogy mennyi hőenergiát képesek felvenni, ez az úgynevezett szállítókapacitás, más néven fajhő. A fajhő, megadja, hogy mennyi hőt kell közölni egységnyi tömegű anyaggal ahhoz, hogy a hőmérséklete egy fokkal megemelkedjék. Jele: c, mértékegysége: J/(kg·K). Néhány anyag fajhője a táblázatban látható.
A táblázatból kiderül, hogy processzorhűtő gyártók miért készítenek, rézmaggal rendelkező, alumínium lamellákat tartalmazó hűtőbordákat: Míg a réz jobban vezeti a hőt, az alumínium jobban képes azt leadni.
Hogyan működik a hőszigetelő anyaggal töltött alumínium redőny a valóságban?
A válasz érdekében kísérletet folytattam egy jó meleg nyári napon. (2015. 07. 19.)
A kísérletet egy vakolható tokba épített fehér színű 37 mm-es ALUPROF lamellákból készült alumínium redőnnyel végeztem. Az épület déli tájolású. A határoló szerkezet tégla utólagosan 15 cm-es EPS szigeteléssel javítva a nyílászárók körül 10 cm-es tokszélesítővel, amire a szigetelés ráfordul. Az ablak az eredeti Ug = 1.0 W/m2Km értékkel bír.
Hogyan működik a hőszigetelő anyaggal töltött alumínium redőny a valóságban?
A válasz érdekében kísérletet folytattam egy jó meleg nyári napon. (2015. 07. 19.)
A kísérletet egy vakolható tokba épített fehér színű 37 mm-es ALUPROF lamellákból készült alumínium redőnnyel végeztem. Az épület déli tájolású. A határoló szerkezet tégla utólagosan 15 cm-es EPS szigeteléssel javítva a nyílászárók körül 10 cm-es tokszélesítővel, amire a szigetelés ráfordul. Az ablak az eredeti Ug = 1.0 W/m2Km értékkel bír.
- Mérés ideje: 09.40
- Nyílászáró pozíciója: bukó
- redőny helyzete: teljesen fent
- belső hőmérséklet: 24,5 C
- külső hőmérséklet: 29 C
- Mérés ideje: 12,15
- Nyílászáró pozíciója: bukó
- redőny helyzete: ritkítva lent, alul kis réssel
- belső hőmérséklet: 29 C
- külső hőmérséklet: 34 C
Ezután az ablakot bezártuk és a redőnyt teljesen leengedve lezártuk.
Az ablak és a lezárt redőny közé behelyeztük a hőmérőt, amit egy óra elteltével leolvastunk:
- Mérés ideje: 13,15
- Nyílászáró pozíciója: zárt
- redőny helyzete: zárt
- 42 C !!! (üveg és redőny között)
Ez azt jelenti, hogy a lezárt redőny a fehér színe ellenére felmelegedett és hőtöbbletet sugárzott a szoba felé!
Ha tehát az alumínium redőnyt teljesen leengedjük, akkor a nyári intenzív nap melegét jól képes továbbadni a benne található szerény hőszigetelő anyag ellenére!